Régóta szeretnék zsemlét sütni. Nem mindig van az embernek kedve a boltban vásárolható száraz, helyenként rágós valamit megvenni. Érlelődik bennem már jó ideje az elhatározás, hogy nekiállok és megcsinálom magam, nagyon csak nem lehet elszúrni. Az elején rém büszke voltam, hogy ej, de kis csinoskák. Aztán, ahogy a konyhámban lenni szokott, elkezdtek nőni, nőni és nőni! A végén kinőtték a tepsit, de sebaj. Finom és ami a lényeg, hogy tudom, mi van benne. Máskor is csinálni fogok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése